Szótárak

Magunk is sokszor hasznosítottuk, ezért talán az olvasónak is jól jöhet az alábbi néhány szótár.

• Egy pillantás.
• Manapság persze leggyakrabban ezzel kezdjük. Majdnem tökéletesen működik, ha franciáról angolra akarunk fordítani vele, de ha egy kínai cikkbe botlunk bele, annak a tartalmáról is fogalmat adhat.
• Ez meg egy félkész, de sok szót tartalmazó angol-magyar és magyar-angol szótár.
• Az Angol Tanszék is tud angolul.
• Nem hagyhatjuk ki a SZTAKI szintén nem tökéletes, de gyors segélyt nyújtó soknyelvű szótárát.

   

Matematika

• Az általános iskola és a középiskola közötti átmenetet segíti a nemzetközi összefogással készült kilencnyelvű Matematikai fogalomtár.
• Talán leginkább alapképzésben résztvevő (nem matematikus és fizikus) hallgatóinknak lehet hasznos az Oxford University Press magyarra lefordított és a legkorszerűbb szövegrontó technológiával közzétett lexikonja.
• Egyértelműen felsofokú értelmezo szótárként használható az Eric Weisstein által szerkesztett honlap. Meglehetősen tömör, de ad irodalmi hivatkozásokat is, továbbá általában letölthető egy kapcsolódó Mathematica jegyzetfüzet is, amit licenc hiányában az ingyenes CDFPlayerrel tudunk futtatni.
• Szintén a Wolfram Research Inc.-hez köthető a speciális függvények kimeríthetetlen tárháza. Ez a legkülönbözőbb függvényekre (Bessel-, Zeta-, gamma, trigonometrikus, hipergeometriai, MeierG) vonatkozó összefüggéseket (függvényegyenlet, reprezentációk sorokkal,integrálokkal, differenciálegyenlet, numerikus értékeke, közelítések, kapcsolatok stb.) tartalmaz - elavulttá téve az összes olyan korábbi munkát, amilyen a Bronstejn-Szemengyajev-könyv, a Korn és Korn-féle, vagy a Gradstejn és Rüzsik féle gyűjtemény, vagy Erdélyi könyve. (Ezeket nem linkelem be, hiszen elavultak.)
• Kifejezetten a kutatást segíteni hivatott a Matematikai enciklopédia, amelynek hozzávetőleges története (aki pontosabban tudja, szóljon) a következő. Megjelent a Szovjetúnióban egy ötkötetes mű a fenti címmel. (Emlékfoszlány a régmúltból: az orosznyelvű könyveket árusító Gorkij könyvesboltban, amely a matematikusok, fizikusok és szovjettisztfeleségek kincsesbányája volt meg lehetett vásárolni, de arra semmi garancia nem volt, hogy valaki hizzájusson az I., II., III., IV. és V. kötethez.) Ezután a lexikont lefordították angolra, jelentősen kibővítették, és ellátták nyugati hivatkozásokkal, ennek következtében 10 kötetes lett, a korszerűség jegyében CD melléklet is készült hozzá. Ezek után a Michiel Hazewinkel a szerkesztette végső változatot Encyclopaedia of Mathematics címen a Springer (emlékeim szerint a papírváltozat kiadója nem ők voltak) ingyenesen elérhetővé tette. Még egyszer hangsúlyozom, hogy ez erőslelkű szakembereknek, kutatóknak való.

   

Wiki

• Nem ördögtől való az sem, ha kellő ellenőrzéssel a Wikipédia címszavaiból indulunk ki.
• A magyar wiki természetesen a legtöbb esetben szegényesebb.
• A miénk viszont nagyon gazdag lesz, különösen, ha te is hozzájárulsz.
• Az (egészen jelentős reputációval rendelkező) nemzetközi szerkesztőgárda szándéka szerint a legjobb (szerkesztett, keresztül-kasul lektorált) Scholarpedia lesz az igazi, ami egyelőre csak bizonyos (bár fontos és népszerű) területekkel foglalkozik.
• És hadd bújjon ki a szög a zsákból: a reakciókinetika modern elméletének nagy részéről (determinisztikus modellek, Feinberg-Horn-Jackson-féle tárgyalásmód) ad eligazítást (Mathematics of Reaction Networks).

   

Tankönyvtár

Ez a bölcsesség kimeríthetetlen forrása (de azért kezeljük kritikával, fenntartásokkal). Nem a BME az egyetlen, ahol rengeteg új, többnyire elektronikus jegyzet készült, a többeikéhez is teszünk majd ide linket.

Aki talál hasznos, közérdekű dolgot, szóljon, közzétesszük.

Például:

• Nemazabush.